Arra kértük Önöket, hogy töltsék ki a kérdőívünket, és mondják el a véleményüket, milyen legyen az egyetemi ombudsman. Az előző cikkünkben már bemutattuk, mit gondolnak, szükség van-e az egyetemi ombudsmanra, ha igen, ki válhasson azzá, kiknek a problémáival foglalkozzon, illetve mennyire legyen független. Most pedig az Önök által írt konkrét ügyeket mutatjuk be, amelyekben a kitöltők szerint segíthetett volna az egyetemi ombudsman.

A 130 válaszoló közül összesen 49-en említettek konkrét ügyeket, amelyekben érdemileg felléphetett volna az egyetemi ombudsman, és rendezni tudta volna a konfliktust. A kitöltők közül többen kiemelték, hogy a vitás ügyekben való közvetítés mellett az egyetemi ombudsman intézményének már a létezése is sokat tehetne a konfliktusok megelőzéséért, tisztábbak lennének a „játékszabályok,” és elképzelhető, hogy a hatékony érdekképviselet ténye is csökkentené az esetleges visszaélések számát.

A leggyakoribb Önök által említett ügytípus volt az oktatók és hallgatók közötti nézeteltérések, viták rendezése, vagy az oktatók esetleges visszaélései a diákokkal szemben. Többen panaszkodtak arra, hogy a kurzusok követelményei nem átláthatóak, hirtelen módosul a vizsgaszabályzat, az oktató nem tartja meg az órákat, meglehetősen szubjektív szempontok szerint értékel, vagy kirívóan magas buktatási aránnyal (60% fölött) vizsgáztat. Ezekhez hasonló ügyeket már itt, az Egyetemi Demokrácia blogon is bemutattunk, a külföldi egyetemek ombudsmanjai gyakran lépnek fel az ilyen konfliktusok megoldása érdekében.

Több válaszoló az oktatók viselkedését is kritizálta, komoly etikai problémákról számoltak be. E panaszok szerint a tanárok egy része diszkriminatív, homofób, rasszista vagy szexista megjegyzéseket tesz a diákjaira, lealacsonyító módon beszél velük. Az ilyen jellegű ügyekben az egyetemi ombudsman párbeszédet kezdeményezhet az oktató és diákjai között, segíthet elérni, hogy az oktató jobban odafigyeljen a szavaira. Szintén említették, hogy az oktató egyes esetekben visszaél a diákok személyes adataival. Ilyen személyes adatnak számít például a kurzusjegy is, amit tehát a diákok hozzájárulása nélkül nem lehet egyszerűen órán, mindenki előtt elmondani, vagy körlevélben, egyetlen listában kiküldeni. Ezzel a szabállyal gyakran nincsenek is tisztában az oktatók, így az egyetemi ombudsman akár az ehhez hasonló jogok és kötelességek tisztázásában is segíthet.

A másik gyakran említett ügytípusban a HÖK-kel, az elvileg választott, épphogy a hallgatók érdekeit képviselni hivatott szervezettel kapcsolatos problémák megoldását várták az egyetemi ombudsmantól. A válaszolók közül többen kifogásolták a HÖK-képviselők magas fizetését, illetve a szervezet átláthatatlan működését, így a korrupcióra való alkalmasságát. Szintén problémaként sorolták fel, hogy a szociális ösztöndíj, valamint kulturális- és sporttámogatások (amelyeket a HÖK bírál el) kiosztása nem elég transzparens szempontok alapján történik. Emellett többen konkrétan említették a 2014-ben, az ELTE ÁJK gólyatáborában történt nemi erőszakot, és az ezzel szembeni fellépés hiányát, utalva arra, hogy ilyen esetekben az egyetemi ombudsmantól bátran kérhetne segítséget az áldozat.

Sokan vélték mindemellett úgy, hogy az egyetemi ombudsman adminisztrációs problémákat is segíthetne megoldani, utat mutathatna a bonyolult ügyintézés szabályai között. Az egyetemi ombudsman szerintük eligazíthatná a bizonytalan hallgatókat, ha nem tudják, kihez, melyik tanszéki, kari szervezethez fordulhatnak a problémáikkal. Emellett az egyetemi ombudsman közvetíthetne a diákok, és a tanulmányi osztály munkatársai között, ugyanis ezen a területen is gyakoriak a konfliktusok, amelyek tisztázásához sokszor csak a felek kölcsönös higgadtsága és megértése hiányzik.

Kiss Eszter

Arra kértük Önöket, töltsék ki a kérdőívünket, és mondják el a véleményüket, milyen legyen az egyetemi ombudsman, ha egyáltalán szükség van rá. Kiből lehessen ombudsman, és milyen ügyekkel foglalkozzon? Az alábbiakban megmutatjuk, milyen válaszok érkeztek a kitöltött 130 kérdőív alapján.

Teljesen érthető okokból szeretjük tudni, mekkora fizetést kapnak a minket képviselő politikusok. De mi van az egyetemi képviselőinkkel, vajon mennyit visznek haza a HÖK-ösök? Mennyi ösztöndíj jár a munkájukért nálunk és külföldön?

Nemrég derültek ki a legfrissebb számok arról, hogy mennyi pénzt kapnak az ELTE jogi karának HÖK-vezetői. Munkájukért többen egy minimálbér nagyságrendű, a magyar átlagjövedelem (kb. havi nettó 150-160 ezer forint) felének megfelelő, havi 70-80 ezer forintos fizetést tesznek zsebre. Ezután nem kell adózniuk, és továbbra is igényt tarthatnak az egyéb hallgatóknak járó juttatásokra (szociális és tanulmányi ösztöndíj), arról nem is beszélve, ha idejükbe belefér, akár másik állást is vállalhatnak mellette. HÖK-tisztséget pedig a magyar egyetemeken – más országokkal ellentétben – időbeli megkötés nélkül lehet vállalni, csak hallgatói jogviszony szükséges hozzá. Ennek apropóján utánanéztünk néhány külföldi országban, kapnak-e, és ha igen, milyen nagyságrendű juttatásokat a hallgatók által választott képviselők.

Az Egyesült Államokban az egyetemek többségén, de nem mindenhol kapnak fizetést a hallgatói érdekképviselők, igen változó azonban, hogy mennyit. A legtöbb helyen az átlagos ösztöndíj havi 150 és 300 dollár (azaz kb. 43 ezer és 86 ezer forint) között mozog, a fő tisztségviselők, az elnök és az alelnök tiszteletdíja pedig havonta kb. 500-700 dollár (kb. 145-200 ezer forint). A nyári hónapokban fizetés nem jár, kivéve ha az adott képviselő nyáron is dolgozik, így átlagosan évi 2000-3000 dollár (kb. 580-870 ezer forint) ösztöndíjat vehetnek át hallgatók által megválasztott képviselők, a vezetők pedig évi 5000-6000 dollárt (kb. 1,45-1,73 millió forint). Ez a magyar viszonyokhoz képest magas, de az Egyesült Államokban szokásos fizetésekhez mérve viszont alacsony összeg. Az USA-ban egy recepciós havonta átlagosan 1500 dollárt (kb. 430 ezer forint), egy irodai alkalmazott pedig 2000 dollárt (kb. 580 ezer forint) visz haza. Azonban vannak kiugró esetek, amikor egy-egy elnök vagy alelnök, évi 10 ezer, sőt, akár 20 ezer dolláros (kb. 2,9 millió, illetve 5,8 millió forint) fizetést is magáénak tudhat, ez már ott is jelentősnek számít. 

Németországban szintén jár tiszteletdíj az érdek-képviseleti munkáért, ez havi 100-800 Euró (kb. 30-250 ezer forint) között mozog, bár gyakoribb a 800 Euró körüli juttatás. Ebből azonban 2008 óta adózniuk is kell a hallgatóknak, a német törvények alkalmazottaknak tekintik őket. Így aztán ez szintén elenyésző keresetnek tekinthető a havi 3000-3500 Eurós (kb. 900 ezer-1,1 millió forint) német átlagjövedelemhez képest. Norvégiában sem nagyon más a helyzet, ott általában napi hat óra munkával egy év alatt kb. 100 ezer norvég koronát (kb. 3,3 millió forintot) lehet keresni, miközben egy „átlagnorvég” évi 500 ezer koronát (kb. 16,5 millió forintot) is hazavisz. 

Egészen más képet mutat azonban Nagy-Britannia, ahol a megválasztott hallgatói érdekképviselet vezetői (egyetemenként nagyjából 5-8 fő) teljes munkaidős állásként vállalják ezt  feladatot. Ilyenkor „kivesznek” évet az egyetemről, vagy diplomájuk megszerzése után maximum egy évig maradhatnak ezen a poszton. Mindezért pedig teljes fizetést is vehetnek fel, átlagosan évi 20 ezer angol fontot (kb. 8,8 millió forint) Ez több, mint amit egy titkárnő (évi átlag 16 ezer font – kb. 7 millió forint) de kevesebb, mint amit egy könyvtáros (évi átlag 24 ezer font – kb. 10,5 millió forint) keres. Emellett, mint minden más egyetemi munkavállalónak, nekik is csak 20 nap szabadság jár évente, nyáron is dolgoznak.

Kiss Eszter

Az ombudsmani intézmény mellett az egyetemi demokrácia egyik sarkalatos pontja lehet a hatékony hallgatói érdekképviselet is. De mi alapján választjuk a HÖK-képviselőket? Norvégiában például a diákoknak választási programok segítenek dönteni.

Vegetáriánus pénteket!

A korábbiakban arról írtunk, milyen ügyekben segítheti az egyetemi ombudsman a diákokat az oktatók, illetve az egyetemi adminisztráció esetleges visszaéléseivel szemben. De miért lehet érdeke maguknak az egyetemeknek az ombudsman alkalmazása? Mikor dönt úgy egy egyetem vezetősége, hogy most már feltétlenül szükség van egyetemi ombudsmanra? Mondjuk egy csúnya plágiumügy után, amit akár el is lehetett volna kerülni. A Koppenhágai Egyetemen ugyanis ez történt.

Milena Penkowa

A korábbiakban arról írtunk, milyen ügyekben segítheti az egyetemi ombudsman a diákokat az oktatók, illetve az egyetemi adminisztráció esetleges visszaéléseivel szemben. De miért lehet érdeke maguknak az egyetemeknek az ombudsman alkalmazása? Mikor dönt úgy egy egyetem vezetősége, hogy most már feltétlenül szükség van egyetemi ombudsmanra? Mondjuk egy csúnya plágiumügy után, amit akár el is lehetett volna kerülni. A Koppenhágai Egyetemen ugyanis ez történt.

Milena Penkowa

Az Eötvös Károly Intézet elemzése szerint a konzisztóriumok létrehozása alkotmányellenes, mert sérti az egyetemi autonómia elvét és az Alaptörvény szövegét is. Az egyetemeket mint a tudományos élet alapintézményeit autonómia és önkormányzatiság illeti meg, amivel nem egyeztethető össze a túlnyomórészt a kormányzat által kinevezett tagokból álló konzisztórium részvétele a döntéshozatalban.

A diákok adatainak védelme komoly problémát jelenthet: ki szeretné, ha az egész iskola tudná, hogy melyik tárgyból hányas jegyet szerzett vagy épp hogy sikerült a legutóbbi zh-ja? A tanároknak vagy a tanulmányi hivatalok munkatársainak megkönnyíthetné a munkáját, ha a hallgatók által szerzett osztályzatokat egyszerűen kinyomtathatnák és kiragaszthatnák a hirdetőtáblára, vagy az összes eredményt köremailben küldhetnék el a hallgatóknak, ahonnan a diákok kibogarászhatják saját nevüket és érdemjegyüket. Azonban ez az érdemjegyek személyes adat jellege miatt hazánkban és Spanyolországban sem jogszerű eljárás.

Nem csak Észak-Amerikában, hanem Európában is ismert jogvédő megoldás az egyetemi ombudsman. Spanyolországban a 2001-ben hozott felsőoktatási törvény hatályba lépése óta az egyetemek gyakran élnek az intézmény bevezetésének lehetőségével. Az ország több mint hatvan egyetemén, köztük  az észak-spanyolországi kisvárosban, Oviedóban is működik egyetemi ombudsman, akihez nem csak a tanárok vagy a diákok, hanem az intézmény adminisztrációs személyzete és egyéb dolgozói is fordulhatnak. Azért legtöbbször a Defensor a diákok és tanárok közötti vitás ügyekkel foglalkozik.

Az ombudsman szóról Magyarországon a legtöbbeknek minden bizonnyal az alapvető jogok érvényesüléséért felelős parlamenti biztos jut eszébe. Az ombudsman független alkotmányos méltóság, aki leginkább a nyilvánosság erejét felhasználva küzd a kiszolgáltatottak, gyenge érdekérvényesítő képességgel rendelkezők jogaiért, fellép az őket ért jogsértésekkel, de akár méltánytalanságokkal szemben is.