A korábbiakban arról írtunk, milyen ügyekben segítheti az egyetemi ombudsman a diákokat az oktatók, illetve az egyetemi adminisztráció esetleges visszaéléseivel szemben. De miért lehet érdeke maguknak az egyetemeknek az ombudsman alkalmazása? Mikor dönt úgy egy egyetem vezetősége, hogy most már feltétlenül szükség van egyetemi ombudsmanra? Mondjuk egy csúnya plágiumügy után, amit akár el is lehetett volna kerülni. A Koppenhágai Egyetemen ugyanis ez történt.

Milena Penkowa

Az előző részben már bemutatott dán neurológus, Milena Penkowa a plágiumvádak ellenére 2009-ben egyetemi tanári állást kapott a Koppenhágai Egyetemen, emellett újból elnyert egy igen magas szakmai elismertségnek örvendő kutatói ösztöndíjat is, ami 1,1 millió dán korona (45,7 millió forint) támogatással járt.

2010 áprilisában aztán ebből az állásból függesztették fel, egyenesen a dán legfőbb ügyész utasítására, Penkowát ugyanis egy magánegyesület, a Dán Neurológiai Társaság (Dansk Selskab for Neurovidenskab) perelte plágiumvádak miatt. Természetesen a Koppenhágai Egyetem belső vizsgálatot indított, amelynek lezárásaként 2011 februárjában maga az egyetem is feljelentést tett Penkowa ellen tudományos csalás és kutatási dokumentumok meghamisítása miatt.

Ráadásul az amúgy is komoly médiavisszhangot kiváltó botrányt csak tetézte, hogy 2010 novemberében az előző részben már említett IMK Almene Fund visszakövetelte Penkowától a korábban elnyert ösztöndíj teljes összegét, amit szerintük nem csak kutatási célokra fordított. Mivel azonban Penkowa ezt nem tudta volna kifizetni, kénytelen volt helyette a Koppenhágai Egyetem több mint 2,1 millió korona (87,2 millió forint) támogatást visszatéríteni az alapítványnak.

Hosszas pereskedés után 2015. szeptember 30-án a bíróság bűnösnek találta Milena Penkowát tudományos csalás és okirat-hamisítás miatt, ezért pedig kilenc hónap börtönbüntetésre ítélte. A Penkowa eredményeit megkérdőjelező diákoknak tehát igazuk volt.

Az ehhez hasonló hangos és meglehetősen kínos botrányok elkerülése érdekében a Koppenhágai Egyetem dékánjának lépnie kellett, így egy öt pontból álló intézkedési tervet tett közzé még 2011 során, amely nagyrészt az egyetemen folyó tudományos munka ellenőrzésének szigorítását tartalmazta. Ugyanakkor ennek az intézkedési tervnek kiemelten fontos részeként jött létre 2013 januárjától az egyetemi ombudsmani hivatal is, egyébként elsőként Dániában.

Ez az intézmény már 2007-ben is segíthetett volna elkerülni a Penkowa-botrány elfajulását, ugyanis az egyetemi ombudsman feladata az, hogy a diákok panaszait kivizsgálja, érdekeiket képviselje, és ha kell, tanácsokkal is segítse őket. Az viszont már a jövő zenéje, hogy valóban képes lesz-e az ombudsman ekkora horderejű ügyekben is hatékonyan fellépni.

A cikket Kiss Eszter írta.