Az ombudsmani intézmény mellett az egyetemi demokrácia egyik sarkalatos pontja lehet a hatékony hallgatói érdekképviselet is. De mi alapján választjuk a HÖK-képviselőket? Norvégiában például a diákoknak választási programok segítenek dönteni.

Vegetáriánus pénteket!

A norvég egyetemeken megalakuló Studentparlamentekbe, azaz a hallgatói érdek-képviseleti szervezetekbe általában listás választások alapján lehet bekerülni, a nagyobb egyetemeken pedig nem ritka, hogy akár 8-10 különböző lista képviselői is versengenek egymással.

Ezek a bergeni és oslói egyetemeken aktív szervezetek bizonyos mértékig a valódi politikai pártok mintájára definiálják magukat, de nem követelnek meg semmilyen párttagságot, és ideológiailag sem feltétlenül elkötelezettek. Léteznek a norvég nemzeti politikából ismerősen csengő nevek, a Zöldek indulnak a Liberálisokkal, a Szociáldemokratákkal és a Baloldali Szövetséggel szemben, de lehet akár a konzervatív Kékekre, a főleg külföldi diákokat képviselő Nemzetközi Listára vagy a legjobban a vicc- és kalózpártokra hasonlító Az Egyetlen Valódi Alternatívára is szavazni.

Ezeknek az általában 5-15 diákot tömörítő listáknak nem csak saját honlapjuk, Facebook-oldaluk van, hanem választási programjuk is (angolul például itt, itt és itt olvashatóak). Így a hallgatók nem csak szimpátia vagy ismeretség alapján szavazhatnak, hanem valóban dönthetnek arról, melyik lista képviseli legjobban az érdekeiket. Ez a rendszer tehát egészen valósághűen modellezi a politikai választások működését és mechanizmusait, ami igen hasznos tud lenni minden résztvevő számára. Részben, mert a politikai ambíciókkal rendelkező diákoknak nyújthat értékes tapasztalatot, de főleg azért, mert segít abban, hogy a hallgatók tudatosabb választókká váljanak, és megtanulják használni a rendelkezésükre álló demokratikus intézményeket.

Le az embertelen kurzusidőpontokkal! (8:15-kor kezdődő órákkal)

A választási programokat böngészve pedig nem csak olyan általános irányelveket találhatunk, mint amilyen az esélyegyenlőség vagy a környezetvédelem, hanem egészen konkrét célkitűzések is szerepelnek bennünk. Az alábbiakban ezek közül szemezgettünk:

• A digitális platformok kiterjedt használata az oktatásban: legyenek elérhetőek digitálisan a tananyagok, és hirdessenek meg online vizsgákat, és akár videókurzusokat is. (Szociáldemokraták, Oslo)
• Legyen több gyakorlati jellegű kurzus. (Szociáldemokraták, Bergen)
• Legyen több kollégiumi férőhely. (Baloldali Szövetség, Oslo)
• Indítsanak több angol nyelvű kurzust, illetve több kezdő norvég nyelvórát a külföldi hallgatók számára. (Nemzetközi Lista, Oslo)
• A büfében kapható ételek természetes hozzávalókból, és ne környezetszennyező eljárásokkal készüljenek. (Zöldek, Oslo)
• Alakítsanak ki gender-semleges mosdókat. (Szociáldemokraták, Oslo)
• Ne legyenek vizsgák május 18-án. (Egy nappal a norvég nemzeti ünnep után, amit a fiatalok hagyományosan hatalmas bulikkal ünnepelnek meg; Az Egyetlen Valódi Alternatíva, Bergen)
• Legyen nagyobb a vegetáriánus választék a büfében. (Liberálisok, Oslo)
• Járjon gyakrabban az éjszakai busz az egyetemi kampusz és a város között. (Kék lista, Oslo)
• Legyen puhább vécépapír a mosdókban. (Az Egyetlen Valódi Alternatíva, Bergen)

A képek az egyik norvég HÖK-kampány plakátjai.

 Kiss Eszter