Teljesen érthető okokból szeretjük tudni, mekkora fizetést kapnak a minket képviselő politikusok. De mi van az egyetemi képviselőinkkel, vajon mennyit visznek haza a HÖK-ösök? Mennyi ösztöndíj jár a munkájukért nálunk és külföldön?

Nemrég derültek ki a legfrissebb számok arról, hogy mennyi pénzt kapnak az ELTE jogi karának HÖK-vezetői. Munkájukért többen egy minimálbér nagyságrendű, a magyar átlagjövedelem (kb. havi nettó 150-160 ezer forint) felének megfelelő, havi 70-80 ezer forintos fizetést tesznek zsebre. Ezután nem kell adózniuk, és továbbra is igényt tarthatnak az egyéb hallgatóknak járó juttatásokra (szociális és tanulmányi ösztöndíj), arról nem is beszélve, ha idejükbe belefér, akár másik állást is vállalhatnak mellette. HÖK-tisztséget pedig a magyar egyetemeken – más országokkal ellentétben – időbeli megkötés nélkül lehet vállalni, csak hallgatói jogviszony szükséges hozzá. Ennek apropóján utánanéztünk néhány külföldi országban, kapnak-e, és ha igen, milyen nagyságrendű juttatásokat a hallgatók által választott képviselők.

Az Egyesült Államokban az egyetemek többségén, de nem mindenhol kapnak fizetést a hallgatói érdekképviselők, igen változó azonban, hogy mennyit. A legtöbb helyen az átlagos ösztöndíj havi 150 és 300 dollár (azaz kb. 43 ezer és 86 ezer forint) között mozog, a fő tisztségviselők, az elnök és az alelnök tiszteletdíja pedig havonta kb. 500-700 dollár (kb. 145-200 ezer forint). A nyári hónapokban fizetés nem jár, kivéve ha az adott képviselő nyáron is dolgozik, így átlagosan évi 2000-3000 dollár (kb. 580-870 ezer forint) ösztöndíjat vehetnek át hallgatók által megválasztott képviselők, a vezetők pedig évi 5000-6000 dollárt (kb. 1,45-1,73 millió forint). Ez a magyar viszonyokhoz képest magas, de az Egyesült Államokban szokásos fizetésekhez mérve viszont alacsony összeg. Az USA-ban egy recepciós havonta átlagosan 1500 dollárt (kb. 430 ezer forint), egy irodai alkalmazott pedig 2000 dollárt (kb. 580 ezer forint) visz haza. Azonban vannak kiugró esetek, amikor egy-egy elnök vagy alelnök, évi 10 ezer, sőt, akár 20 ezer dolláros (kb. 2,9 millió, illetve 5,8 millió forint) fizetést is magáénak tudhat, ez már ott is jelentősnek számít. 

Németországban szintén jár tiszteletdíj az érdek-képviseleti munkáért, ez havi 100-800 Euró (kb. 30-250 ezer forint) között mozog, bár gyakoribb a 800 Euró körüli juttatás. Ebből azonban 2008 óta adózniuk is kell a hallgatóknak, a német törvények alkalmazottaknak tekintik őket. Így aztán ez szintén elenyésző keresetnek tekinthető a havi 3000-3500 Eurós (kb. 900 ezer-1,1 millió forint) német átlagjövedelemhez képest. Norvégiában sem nagyon más a helyzet, ott általában napi hat óra munkával egy év alatt kb. 100 ezer norvég koronát (kb. 3,3 millió forintot) lehet keresni, miközben egy „átlagnorvég” évi 500 ezer koronát (kb. 16,5 millió forintot) is hazavisz. 

Egészen más képet mutat azonban Nagy-Britannia, ahol a megválasztott hallgatói érdekképviselet vezetői (egyetemenként nagyjából 5-8 fő) teljes munkaidős állásként vállalják ezt  feladatot. Ilyenkor „kivesznek” évet az egyetemről, vagy diplomájuk megszerzése után maximum egy évig maradhatnak ezen a poszton. Mindezért pedig teljes fizetést is vehetnek fel, átlagosan évi 20 ezer angol fontot (kb. 8,8 millió forint) Ez több, mint amit egy titkárnő (évi átlag 16 ezer font – kb. 7 millió forint) de kevesebb, mint amit egy könyvtáros (évi átlag 24 ezer font – kb. 10,5 millió forint) keres. Emellett, mint minden más egyetemi munkavállalónak, nekik is csak 20 nap szabadság jár évente, nyáron is dolgoznak.

Kiss Eszter