Egyetemi Demokrácia - EKINT

Egyetem és politika videók 3. - A hallgatók politizálása

Az egyetemi hallgatók közéleti aktivitásának és tudatosságának növelése, demokratikus értékek melletti elkötelezettségük erősítése érdekében három videót készíttettünk. Ennek keretében az egyetemi politizálás határainak legfontosabb kérdéseiről beszélt három ismert közéleti személyiség, Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, jogszociológus; Papp Réka Kinga, neves újságíró és aktivista, Gulyás Márton, a közéleti kérdésekben hazánkban egyik legtöbbet felszólaló, egyetemisták körében is közkedvelt aktivista és Lázár Domokos, az Eötvös Károly Intézet junior kutatója.

Egyetem és politika videók 2. - Az oktatók politizálása

Az egyetemi hallgatók közéleti aktivitásának és tudatosságának növelése, demokratikus értékek melletti elkötelezettségük erősítése érdekében három videót készíttettünk. Ennek keretében az egyetemi politizálás határainak legfontosabb kérdéseiről beszélt három ismert közéleti személyiség, Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, jogszociológus; Papp Réka Kinga, neves újságíró és aktivista, Gulyás Márton, a közéleti kérdésekben hazánkban egyik legtöbbet felszólaló, egyetemisták körében is közkedvelt aktivista és Lázár Domokos, az Eötvös Károly Intézet junior kutatója.

 

Egyetem és politika videók 1. - Politika, pártpolitika

Az egyetemi hallgatók közéleti aktivitásának és tudatosságának növelése, demokratikus értékek melletti elkötelezettségük erősítése érdekében három videót készíttettünk. Ennek keretében az egyetemi politizálás határainak legfontosabb kérdéseiről beszélt három ismert közéleti személyiség, Fleck Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, jogszociológus; Papp Réka Kinga, neves újságíró és aktivista, Gulyás Márton, a közéleti kérdésekben hazánkban egyik legtöbbet felszólaló, egyetemisták körében is közkedvelt aktivista és Lázár Domokos, az Eötvös Károly Intézet junior kutatója.

Az egyetemi autonómia védelme és a szervezetalakítási szabadság határai - Állásfoglalás

Az Eötvös Károly Intézet elkötelezett az egyetemek autonómiája és demokratikus működése mellett. Az Intézet Egyetemi polgárok című programjának keretében állásfoglalásokkal, tanácsadással is segíti a hozzá forduló egyetemi polgárok alapvető jogainak érvényesülését. Az alábbi állásfoglalás az egyetemi autonómia alkotmányos elvéből kiindulva egy, az Intézethez forduló egyetemi dolgozó ügyében, az alapvető jogok és jogállami elvárások minél szélesebb körű érvényesülésére tekintettel vizsgálja az egyetemek szervezetalakítási szabadságának határait.

  1. Kiindulópontok

Az egyetemi autonómia a felsőoktatáshoz való jog intézményes kereteinek biztosítéka és az állam tudományos kérdésekben való semlegességének garanciája. Ez az autonómia nem csupán a szűk értelemben vett oktatási, kutatási és tudományos tevékenységre terjed ki, hanem a tudomány autonómiájának biztosítása érdekében az intézmény szervezetalakítási függetlenségére is [41/2005. (X. 27.) AB határozat]. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) 11. § (1) bekezdés a) pontja biztosítja, hogy a felsőoktatási intézmény maga határozhassa meg szervezeti és működési szabályzatában a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem zár ki, vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni. Ezen törvényben biztosított szervezeti önállóság alapján tehát, jogszabályi keretek között, az egyetemek maguk alakíthatják szervezeti és működési szabályaikat, amelyeket ugyanezen korlátok között értelemszerűen meg is változtathatnak. Ugyanakkor e szervezetalakítási szabadságot – a kifejezett jogszabályi előírásokon túl – azok az alapelvek is korlátok közé szorítják, amelyek az egyetemek demokratikus működését és az egyetem közösségét alkotó személyek alapvető jogait hivatottak biztosítani.

Tovább olvasom

Nincs rosszabb egy apolitikus egyetemistánál - Az Egyetemi Polgár vitafórumok tanulságai 2. rész

Nincs rosszabb egy apolitikus egyetemistánál - 2. rész

Az Eötvös Károly Intézet vitafórumai az egyetemi politizálásról

Az egyetemek szerepe nem merül ki a szakmai tudás átadásában, fontos felelősségük van a hallgatók nézeteinek formálásában és tudatos választópolgárrá válásában is. Ezért nem mindegy, hogyan jelöljük ki az egyetemi politizálás kereteit. Az Eötvös Károly Intézet ebben a témában írt irányelveivel és vitafórum-sorozatával kíván társadalmi diskurzust indítani, valamint aktívabb önérvényesítésre és közéleti gondolkodásra buzdítani az egyetemi hallgatókat.

A cikk első részében írtakon felül aggasztó tény, és a beszélgetések alatt többször szóba került, hogy az egyetemi életben még mindig jelen vannak kirekesztő, diszkriminatív, rasszista vagy szexista kijelentések, nem ritkán az oktatók részéről. Az EKINT álláspontja ezekben a kérdésekben az, hogy az egyetemnek világnézetileg semlegesnek kell maradnia, de nem értéksemlegesnek. Ki kell állnia a demokratikus értékek mellett, és nem szabad hagynia, hogy a hallgatóknak foglyul ejtett közönségként őket súlyosan sértő közegben kelljen nap mint nap tanulniuk. Ez esetenként pedig azt is jelentheti, hogy az egyetemnek el kell határolódnia a morálisan vállalhatatlan megnyilatkozásokat tevő oktatóktól, akkor is, ha ezekre a megnyilvánulásokra az egyetem falain kívül kerül sor.

Ugyanakkor nem lehet és nem is szabad az egyetemistákat gyerekként kezelni, időnként szembesülniük kell őket kellemetlen vagy sértő véleményekkel is, mert csak így tanulhatnak meg reagálni rájuk és védekezni ellenük. Ezért nem gondoljuk úgy, hogy szélsőséges nézeteket mindenáron az egyetemek falain kívül kell tartani, igenis szükség van a nyílt vitára, hogy ezek a vélekedések is megcáfolhatóak legyenek.

Nagyon eltért a fórumokon résztvevők véleménye az oktatók politizálásnak határaival kapcsolatban. Az EKINT irányelvei szerint az oktatónak nem kell titkolnia politikai véleményét, hangot adhat olyan nézeteinek is, ami megegyezik valamely párt által képviselt állásponttal, de csak akkor, ha az a tananyaggal összefüggésbe hozható. Vitapartnereink között azonban akadtak olyanok, akik abszolút nemkívánatosnak tartják az oktatók pártpolitikai szerepvállalását is, attól félve, hogy személyük és nonverbális kommunikációjuk egyfajta rejtett tantervet közvetíthet a hallgatók felé, akik félve a megtorlástól tartózkodni fognak a véleménynyilvánítástól, különösen akkor, ha az eltér attól, amit szerintük az oktató elvár.

A fórumok során az egyik legvitatottabb kérdés a hallgatói önkormányzatok egyetemi életben betöltött szerepe volt. Minden beszélgetésen felmerült, mikor és hogyan távolodott el a HÖK annyira az egyetemi hallgatóktól, hogy többé nem érdekeik képviselőinek, hanem egy átláthatatlanul működő partiszervező testületnek tekintsék. Megosztóak voltak azonban a vélemények, hogy a HÖK tagjai vállalhatnak-e pártpolitikai szerepet, különösen mivel több jelenlegi parlamenti párt is az egyetemi körökből vagy közvetlenül a HÖK szárnyai alól nőtt ki. Többen ezt a szerephalmozást összeférhetetlenségnek tekintik és elfogadhatatlannak tartják. Mások szerint viszont a tiltással semmit sem lehet elérni, inkább egy átlátható és plurális HÖK-re lenne szükség, amelyben akár még pártok ifjúsági szervezeti is versenghetnének egymással, feltéve, ha valódi versenyeről van szó. Kivétel nélkül problémásnak tartotta azonban mindenki, hogy a HÖK és/vagy az egyetemi vezetés jelentős befolyása alatt áll az egyetemi média, így hiányoznak a kritika és a nyílt vita terepei.

A vitafórum-sorozat fő tanulságaként azonban azt lehetne kiemelni, hogy az irányelvek és mindenfajta szabályozás érvényesüléséhez elengedhetetlen a hallgatók aktív szerepvállalása, valamint a nyilvános vita tereinek növelése. Erre egyelőre csak korlátozottan van lehetőség az egyetemeken, pedig az EKINT álláspontja szerint az egyetemeknek épphogy bátorítania kéne a hallgatókat a politikai jellegű diskurzusok saját kezdeményezésű lefolytatására. Az egyetemisták ijesztő mértékű apolitikussága könnyen a jogaikkal való visszaéléshez vagy a szélsőségek felé tolódáshoz vezethet. Tudatos, jogaikért kiálló egyetemi hallgatók nélkül pedig nem létezik egyetemi demokrácia. 

Kiss Eszter

Nincs rosszabb egy apolitikus egyetemistánál - Az Egyetemi Polgár vitafórumok tanulságai 1. rész

Az Eötvös Károly Intézet vitafórumai az egyetemi politizálásról

Az egyetemek szerepe nem merül ki a szakmai tudás átadásában, fontos felelősségük van a hallgatók nézeteinek formálásában és tudatos választópolgárrá válásában is. Ezért nem mindegy, hogyan jelöljük ki az egyetemi politizálás kereteit. Az Eötvös Károly Intézet ebben a témában írt irányelveivel és vitafórum-sorozatával kíván társadalmi diskurzust indítani, valamint aktívabb önérvényesítésre és közéleti gondolkodásra buzdítani az egyetemi hallgatókat.

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) „Egyetemi polgárok” programjának keretében április elején tette közzé egyetemi politizálásról szóló irányelveit, amelyekkel szakmai és társadalmi diskurzust kívánt kezdeményezni az egyetemi politizálás korántsem egyértelmű kereteiről. Ennek szellemében május folyamán az EKINT hatrészes vitafórum-sorozatot szervezett. Az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézetében, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, a budapesti Mérei Ferenc Szakkollégiumban és Szegeden előbb helyi, valamint az egyetemi politizálásban jártas aktivistákkal kerekasztal-beszélgetéseken, majd a közönséggel együtt vitattuk meg az irányelveket, illetve olyan kérdéseket, mint van-e a pártpolitikának helye az egyetemen, szabad-e az oktatóknak politizálnia vagy terjeszthetőek-e pártpolitikai tartalmú plakátok az egyetemen.

Az irányelvek célja egyrészt, hogy az egyetemek beépítsék ezeket az elveket a saját szabályozásaikba vagy etikai kódexeikbe, és kijelöljék az egyetemi politizálás kívánatos kereteit. Másrészt pedig az EKINT szeretne biztos jogi háttért nyújtani ahhoz, hogy az egyetemisták önállóbbá váljanak, merjenek nemet mondani és felszólalni, anélkül, hogy a többi diák véleményétől vagy a tanárok esetleges bosszújától kelljen tartaniuk.

Az irányelvekben és a fórumokon is kiemelt szerepet kapott a politizálás és pártpolitizálás különválasztása. Hangsúlyoztuk, míg a politizálásnak, a hallgatók aktív civil közéleti tevékenységének és a politikai témájú vitának nemcsak helye, hanem fontos szerepe is van az egyetemi életben, addig a pártpolitizálásnak csak határozott korlátok között lehet teret engedni az egyetemeken. Ez azonban nem jelenti, hogy az egyetemekről ki kéne zárni a pártpolitikusokat. A hallgatókat annál is inkább bátorítanánk pártpolitikusok vitára való invitálására, igaz, az ilyen jellegű programokat az egyetemi vezetés szervezésében – hatalmi pozíciójuk miatt – problémásnak tartjuk. Fontosnak tartjuk viszont, hogy a hallgatóknak lehetőségük nyíljon a politikusokat kérdésekkel szembesíteni, a politikusok nézetei konfrontálódhassanak nem csak egymással, hanem a hallgatók elvárásaival is. Megosztó volt azonban az a kérdés, hogy minden esetben ragaszkodni kell-e a pártpolitikai pluralizmus vagy a parlamenti arányhoz hasonló reprezentativitás biztosításához, vagy az egyetemen falain kívül tarthatóak-e az anti-demokratikus pártok képviselői, annak ellenére, hogy a választópolgárok egy része támogatja őket.

Kiss Eszter

Folytatás követzik...

Címkék: vitafórumok

Egyetemi ombudsmani modellszabályzat

Az egyetemi demokrácia megerősítése a felsőoktatás egyik legfontosabb stratégiai feladata, annál is inkább, mert az az oktatás és a kutatás színvonalának emelkedését is elősegíti. Az egyetemi ombudsman a világ számos egyetemén jelentős mértékben járult hozzá az intézményi demokrácia megerősítéséhez. Az Eötvös Károly Intézet által készített modellszabályzatot alapul véve a magyar felsőoktatási intézmények létrehozhatják a saját egyetemi ombudsmani intézményüket, amely hatékonyabb jogvédelmet nyújthat mind az egyes egyetemi szereplők, mind az egyetemi polgárság egésze számára.

A modellszabályzat szövege ITT érhető el.

"EGYETEM ÉS POLITIKA" - VITAFÓRUM AZ EGYETEMI POLITIZÁLÁS KERETEIRŐL - SZEGED

Ma este 19.00.-tól Szegeden, a Grand Café Várkertben tartjuk hatodik "Egyetem és politika" vitafórumunkat, amelynek alapvető célja, hogy az április elején publikált irányelveink (http://ekint.org/ekint/ekint.news.page?nodeid=911) alapján diskurzus tárgyává tegye az egyetemi politizálás érzékeny témáját.
A beszélgetés résztvevői lesznek Lázár Domokos, az Eötvös Károly Intézet junior kutatója, jogász, Papp Réka Kinga aktivista és Szalai Balázs, az Átlátszó Oktatás bloggere. Moderál: Kiss Eszter.

Mindenkit várunk sok szeretettel!

https://www.facebook.com/events/832054030227999/

 

szeged_forum_plakat.jpg